Miért érdemes komposztot készíteni? Az előnyök áttekintése

A komposztálás során a növényekből származó szerves anyagokat halmozzák egymásra, amelyek oxigén, víz és hő hatására lebomlanak. Ebben a folyamatban különböző mikro- és makroorganizmusok, algák és gombák vesznek részt. Ezért a komposzthalomnak számos előnye van:

• A komposzt helyettesíti a biotárolót, valamint a biotrágyát és a tőzeget.
• A komposzt tápanyagokban gazdag, elősegíti a talajéletet és a talaj termékenységét.
• a komposztálás humuszt termel és javítja a talaj vízelvezető tulajdonságait
• a jó komposzt csökkenti a víz- és széleróziót
• a zöld trágya fenntartható, környezetbarát és klímasemleges
• a komposztálás költséghatékony
• a jó komposzt tárolja a vizet, és időben felszabadítja azt

A megfelelő hely a kertben

Kerülje a teljes napsütést és az árnyékot a kiszáradás és a rothadás megelőzése érdekében. A komposzt ideális helye ezért részleges árnyékban van, például egy kerti lugas mögött vagy egy sövény vagy magas fa védelme alatt. Annak érdekében, hogy a trágyahalom elegendő friss levegőhöz jusson, nem szabad zárt falakkal körülvenni. A kertben a széltől védett – de nem teljesen szélmentes – hely az ideális.

További gyakorlati tippek a tökéletes komposztáláshoz:

A szomszédokkal való felesleges konfliktusok elkerülése érdekében a komposztot a telekhatártól legalább 50 cm távolságra helyezze el.

• Helyezze a komposztot a hasznos területhez közel, hogy megkönnyítse a kertészkedést.
• A komposzthoz vezető utat ki kell kövezni, hogy ne ázzon el az esőtől, és hogy talicskával is kényelmesen el lehessen érni.
• Hasznos rovarokat szívesen látunk! Ügyeljen arra, hogy a komposzt alatt ne legyen betonozott talaj. A kerti talajjal való közvetlen érintkezés fontos, hogy a földigiliszták és más talajlakók be tudjanak költözni, a víz pedig el tudjon folyni.
• Az alján lévő, szorosan behálózott drót távol tartja a patkányokat, poloskákat és más rágcsálókat.
• Nagyobb kertterületeken két vagy három komposztkupac is jó ötlet, amelyeket oda-vissza lehet rétegezni. Így az egyik gané mindig használatban van, míg a többi pihenhet.
• Esős vidékeken a komposztkupacot le kell fedni, hogy megóvjuk a túl sok nedvességtől és a rothadástól.

Komposzthalom vagy komposztálóedény?

Alapvetően választhat a komposzthalom és a vásárolt komposztálóedény (úgynevezett termikus vagy gyors komposztáló) között. A műanyag termikus komposztálók jól alkalmazhatók kisebb kertekben, de teraszokon és akár erkélyeken is. A műanyag bélésnek köszönhetően előnyük, hogy a szerves trágya a nagyobb hőfejlődés miatt gyorsabban érik és használhatóvá válik. De egy saját készítésű komposzthalom még kis területen is megéri.

A réteges komposzthalmok esetében olyan nyitott tárolók alkalmasak, amelyek elegendő levegő- és vízcserét tesznek lehetővé. Választhat a rácsos komposztáló vagy a dróthálós komposztáló között: A fa lécekkel ellátott komposztáló rendszer előnye, hogy a változtatható magasság miatt a mindenkori mennyiséghez igazítható. Ehhez válasszon természetes fát és kivehető deszkákat a természetes légcsere biztosítása érdekében. A faelemeket néhány év múlva ki kell cserélni, mivel idővel elrohadnak. A dróthálós komposztáló hasonlóan épül fel, mint a rácsos komposztáló, ugyanakkor tartósabb.

Rétegről rétegre: komposztépítés – így kell ezt csinálni.

A hulladék mennyiségétől függően a komposzthalmot teljesen felépítheti, vagy hosszabb időn keresztül rétegezheti. Ha a komposztkupacot teljesen felépíti, a komposztálódási folyamat a leggyorsabb. Ennek során a fás anyagot friss anyaggal rétegzik és lefedik, hogy megfelelő szén/nitrogén arányt érjenek el. A következőképpen járjon el:

A helyszín előkészítése a komposzthoz

Távolítsa el az elvadult növényzetet és a leveleket arról a helyről, ahol a komposzthalmot szeretné kialakítani. Lazítsa fel a talajt gereblyével. 2.

Hozza létre az első komposztrétegeket

Erre alkalmasak az olyan áteresztő anyagok, mint a sövénynyesedék, a szalma vagy a felaprított vagy apróra vágott ágak és gallyak. Az első rétegnek körülbelül 30 centiméter magasnak kell lennie. Ezután keverje össze a kerti hulladékot és a leveleket, és rétegesen terítse a komposztra. Mindig felváltva: először egy réteg tápanyagban gazdag, nedves és puha hulladékot (pl. zöldség, gyümölcs, kávé- vagy teaföld, gyep), majd egy réteg tápanyagszegény, száraz összetevőket.

Tipp: Ha zárt komposztálóedényt használ, az első rétegre szórjon egy kis komposztindítót.

A két réteg között folyamatosan fedje be a rétegeket 5-10 centiméter vastagságú földdel, hogy a komposztkupacot ellássa a szükséges mikroorganizmusokkal. Ha nyitott komposztkupacot tart fenn, gondoskodjon arról, hogy hosszabb szárazság idején rendszeresen öntözze. A komposzt soha nem lehet nedvesebb, mint egy kinyomott szivacs.

Minél jobban keveri és rétegzi az egyes összetevőket és a kerti hulladékot, annál gyorsabban beindul a rothadási folyamat. A komposzt belsejében akár 65-70 Celsius-fokos hőmérséklet is kialakul, így a gyommagvak és a talajlakó kártevők elpusztulnak.

Fedjük le a komposztot

Amint a komposzt elér egy bizonyos magasságot (nyitott komposztkupacok esetében kb. 1,20 métert), le kell takarni, hogy megóvjuk a túlzott szárazságtól és nedvességtől. Ehhez a komposzthalmot fedje le egy sima réteg fűnyesedékkel, levelekkel vagy hasonló kerti hulladékkal. Ez a réteg biztosítja, hogy a komposzt hőmérséklete állandó maradjon. Alternatívaként ültethet tököt vagy uborkát a komposzt felső rétegére.

Egy idő után: Forgassa át a komposzthalmot.

Néhány hét múlva a komposzt az eredeti tömegének egyharmadára süllyedt, és már átforgatható. A lapáttal vagy ásóval történő ásás egyenletesen keveri a komposztot, a belső rétegek kijutnak a külvilágba, és a komposztot oxigénnel levegőzteti. Ez felgyorsítja a komposztálási folyamatot.

Tipp: Ezen a ponton meg tudja állapítani, hogy a komposzt keverési aránya és nedvességtartalma megfelelő-e. Ha túl nedves, akkor a rothadás megelőzése érdekében száraz és durva hulladékot is beépíthet.

Elkészült komposzt felhasználása

Néhány hónap múlva már használhatja az úgynevezett friss komposztot. Ez a komposzt még mindig felismerhető összetevőkkel. A friss komposzt különösen alkalmas mulcsanyagként vagy trágyaként a talaj javítására. A talajba azonban csak felületesen szabad bedolgozni.

Ha egy kicsit tovább vár, akkor érett komposztot, azaz kész komposztot kap. Használható tisztán vagy ágyások, cserepes növények, üvegházak stb. szubsztrát keverékeként.

Mi kerülhet a komposztra – és mi nem?

A konyhai és kerti hulladék komposztálásával természetes trágyát készíthet a kertje számára. A jó minőségű komposzt előállításához gondosan kell kiválasztani a nyersanyagokat. Fontos: A túl nagyméretű kerti hulladék jelentősen lelassítja a rothadási folyamatot, ezért a nagyobb méretű anyagokat először aprítsa vagy aprítsa fel.

Mi kerülhet a komposztra?

• Nyers ételmaradékok
• Zöldség- és gyümölcshulladékok és -héjak (beleértve a nem permetezett citrusféléket is)
• Tea és kávézacc
• Kenyér
• Tojáshéj
• Száraz fűnyesedék
• Levél- és cserje dugványok
• Szalma
• régi föld
• faapríték és fűrészpor
• elszáradt virágok és gyógynövények
• Algák a kerti tóból
• kéreg

Tipp: Ha a fűnyírás után nagy mennyiségű fű marad meg, keverje össze faforgáccsal vagy széttépett újságpapírral, és komposztálja.

Mit nem szabad a komposztra tenni?

• Főtt ételmaradékok, különösen állati eredetű termékek
• Fém
• Bőr
• Nagy gallyak és gyökerek
• Kezelt fa
• dió- vagy gesztenyefák, tölgyek, cseresznyefa vagy platánfa levelei
• színes vagy bevont papír
• macskaalom
• beteg növényi maradványok vagy kártevőkkel fertőzött növények
• ásványi hulladék
• hamu
• gyomok, amelyek már magokat hordoznak
• dióhéj
• permetezett vágott virágok vagy gyümölcsök maradványai

Komposzt az erkélyre: giliszták a tartályban

Még azok is hasznát vehetik a komposztálásnak, akiknek nincs saját kertjük: Például az erkélykertészek. Ők is elegendő tápanyagot szeretnének biztosítani növényeiknek, ugyanakkor a komposzt potenciálisan sok helyet foglal. A komposztálási szándékkal rendelkező balkontulajdonosok számára ezért egy gilisztatároló vagy egy szintes komposztáló alkalmas.

A gilisztatároló egy kezeletlen fából készült fadoboz, amely minden oldalról zárt. A komposzthoz hasonlóan a doboz a hulladékot humusszá alakítja, amely trágyaként használható a növények és a balkonládák számára. Kezdetben szerezzen be körülbelül 500 férget egy szaküzletből. Ezután bélelje ki a gilisztatárolót nedves papírral, terítsen rá egy réteg kerti földet és némi növényi hulladékot – majd hagyja, hogy a giliszták beköltözzenek a tárolóba. Bár azonnal elkezdenek enni és hasznosítani a maradékokat, eleinte csak kis mennyiségű konyhai hulladéktól szabad megszabadulni a gilisztatárolóban (kb. 200 gramm naponta). Amikor a doboz félig megtelt, tolja össze a tartalmát az egyik oldalon, a szabad oldalra pedig halmozza a friss növényi hulladékot. Három hónapon belül elkészül az első komposzt. Vigyázat: A giliszták nem tűrik a fagyot, ezért a gilisztatárolót télen melegebb helyen kell tartani.

A fémből vagy műanyagból készült úgynevezett szintkomposztálók egy folyadékgyűjtő medencéből és általában három egymásra helyezhető, perforált aljú szintből állnak. Úgy működnek, mint a fent leírt kukacos tároló. Kertészeti tipp: A felfogómedencéből származó folyadék kiváló trágyakoncentrátum.